CSALÁDTÖRTÉNETBŐL doktori disszertáció, avagy dél-magyarországi német esküvők a 18. században

Mindig sokkal izgalmasabb, amikor egy kutató a mindennapok felől, gyakorlati tapasztalatok és érdekességek mentén világítja meg a témáját, az pedig egyenesen kuriózum, ha a kutatási területe saját vagy felmenőinek történetével ér össze. Ament-Kovács Bence, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének néprajzkutató munkatársa betekintést nyújt a dél-magyarországi németek újkori esküvői szokásrendszerébe, az egyház ebben gyakorolt befolyására, korlátozó szerepére és azok miértjeire. Megérthetjük miért olyan fontos az anyakönyv-vezetés és miköze ennek egy középkori magyar történelmet kutató falusi plébánoshoz, aki tiltotta a rokon házasságokat. Megismerkedhetünk a korabeli hírportálokként funkcionáló úriszéki perekkel és azzal, hogy mit is üzennek a kutató számára, illetve betekintést nyerhetünk a mesékben oly sokat emlegetett három napon és három éjszakán át tartó lakodalmak menetébe. De hallhatunk a vendégünk rontást osztó felmenőjéről is…Mai beszélgetésünkkel a 18. századi párválasztás és az azt követő esküvők érdekességeibe és menetrendjébe, a néphiedelmek mára már átformálódott, de még mindig gyakorolt szokásaiba avatjuk be a kiváncsi hallgatókat, hátha maguk is kedvet kapnak a családfakutatáshoz!