Valamit rosszul csinálunk, ha a gyerekek így megutálják a fizikát nyolcadikra

Egy tavaly indult új képzéstípustól a kitalálói azt várják, hogy hosszú távon érdemben javíthat a természettudományos szaktanárhiányon, miközben hozzájárul a természettudományos oktatás válságának megoldásához. Az ország 6 egyetemén futó úgynevezett Z-szakra, vagyis komplex természettudomány szakos pedagógusképzésre – ideértve az egy-két éves rövid ciklusú képzéseket is – ma már összesen annyian jelentkeznek, mint a fizika, kémia, földrajz és biológia szaktanárképzésekre összesen. “Ez egy kísérlet, és ha működik az a modell, amit kitaláltunk, olyan tanárokat küldhetünk az iskolákba a következő években, akik összetettebben tekintenek a természetre és használhatóbb tudást tudnak átadni” – minderről Weiszburg Tamás, a Z-szak koncepciójának kidolgozója, az ELTE Környezettudományi Centrum tanára beszélt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében. https://g7.hu/uploads/2023/09/....09_23_28_ora_weiszbu A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket. A természettudományos tanárok képzése és az utánpótlás azért különösen fontos most, mert idén szeptemberben olyan tanév indult el, amiben a státusztörvény értelmében az összes pedagógus új foglalkoztatási jogviszonyba kerül.  Ezekben a hetekben derül ki, mennyien hagyják el a tanári pályát ennek hatására.  A tanárhiány ettől függetlenül is strukturális problémája az elmúlt években a magyar közoktatásnak, és ezen belül a természettudományos szaktanárok hiánya különösen égető – pár tucat fiatal pedagógus jelentkezik összesen évente a fizika és kémia tanári képzésekre, de egyre rosszabb a helyzet a biológia szakokon is.  “A jelenlegi tanárképzési rendszer még a gimnáziumokat sem tudja ellátni elegendő szaktanárral, nemhogy a fiatal tanárok számára kevésbé vonzó általános iskolákat”, mondta Weiszburg, aki szerint hosszú távon egyfajta integrált természettudományos, későbbi szakos specifikációra lehetőséget adó tanárképzés lenne a legjobb a megoldás. “Az biztos, hogy a jelenlegi struktúrában valamit rosszul csinálunk, mert felső tagozat végére a diákok nagy része megutálja a fizikát,” mondta. Azok is elfordulnak tőle, akik ötödikben még csillogó szemmel érdeklődtek”. Noha elvileg szaktanári diploma nélkül nem lehetne tanítani ezeket az órákat, az iskolákban sok esetben tűzoltás van és mindenféle helyzetek előállnak – miközben például egy tíz éve vegyészmérnökként dolgozónak egy legalább 4 éves teljes szaktanári képzést kéne elvégeznie ahhoz, hogy érettségiztető kémiatanár lehessen. Ugyanakkor az ötéves Z-szakon végzett tanárok sem érettségiztethetnek majd kémiából, v